2013. szeptember 28., szombat

004. Mindenki túlélte az első hetet

Persze, nem volt túl nehéz dolgunk, mert az első hét az úgynevezett Freshers Week volt, ami azt jelentette, hogy rengeteg programot, ismerkedős estet, bulit és hasonló dolgokat rendezett az egyetem nekünk. Voltak komoly részei is, nyilván, ide tartozik például a regisztráció. Ami a Neptunon edzett embereknek, vagyis nekem is, olyan, akár egy csoda. Leültem a néni elé, megmondtam mi a nevem, és mit tanulok, ő beregisztrált, hazaérkeztem, felvettem az óráim, szintén nagyjából két perc alatt, és voilá, minden meg is van oldva. Idegeskedés, hajtépés és agyfaszok nélkül.
Igazából annyi minden történt, hogy úgy érzem, mintha nem egy hete, hanem már egy hónapja itt lennék, de megpróbálok összeszedni mindent, ami történt. A tegnap esti két pohárnyi Halálcsillag nevű alkoholmentes üdítőitalnak, és hatásainak hála, lehet nem is lesz ez annyira egyszerű, mint én azt gondolom.

2013. szeptember 23., hétfő

003. Road to Wales

Annyi minden történt azóta, hogy múlt hétfőn elindultam Magyarországról, hogy egészen biztos ki fogok hagyni pár fontos eseményt. Nem feltétlenül baj ez, mert hála annak, hogy mindenki teljesen ki volt készülve idegileg, nem épp tökéletes családi vakáció hangulata volt az utazásnak néhányszor.
A hétőfi utazásról nem is hiszem, hogy érdemes lenne írni, mert autópályákon mentünk, és mentünk, és mentünk, aztán este gyorsan megpihentünk Aachenben, ami majdnem félúton van Fehérvár és Aber között. Tökivel voltunk egy szobában, és jót nevettünk azon, hogy olyan feelingje van az egésznek, mintha csak megint Amerikába érkeztünk volna, azzal a különbséggel, hogy nagyjából fele akkora volt az ágy, mind magasságilag, mind szélességileg, mint amit ott megszoktunk.

2013. szeptember 13., péntek

002. Az internet segítségével megismerkedünk Aberrel

Nem elég, hogy egy olyan helyet választottam magamnak továbbtanulás céljából, ami a semmi közepén található, ez egyben egy olyan hely is, aminek kimondhatatlan/leírhatatlan neve van. Aberystwyth. 
Tudom, a helyzet rossz, de lehetne rosszabb is, ha az egyetem Llanhyfryddawelllehynafolybarcudprindanfygythiadtrienusyrhafnauole-ban lenne. Mielőtt azt hinnétek, ezt a szót most találtam ki, random billentyűk lenyomogatásával, el kell keserítselek titeket. Ez egy létező walesi falu neve, és még csak nem is a leghosszabb. 

2013. szeptember 9., hétfő

001. Shall we begin?

Újabb blog, újabb bemutatkozás. Bár azok számára, akik nem tudják, ki vagyok, ez a legelső bemutatkozás. A többiek pedig átugorhatják ezt a részt, bár akár ők is felfrissíthetik a memóriájukat.
A nevem Bebe. Az a történet szempontjából most teljesen lényegtelen, hány éves vagyok, az emberek általában tizennyolcnak hisznek, ami igazán jó dolog, mert annyi idős már rég elmúltam. Ebből a pár össze-vissza sorból ez talán nem derül ki, de szeretek írni. Annyira, hogy az elmúlt három évben folyamatosan dokumentáltam az életem különféle blogokon keresztül, és még mindig nem untam meg. Illetve, ha abbahagynám, anyukám megkeresne a világ legtávolabbi zugában is, és kitekerné a nyakam.